11. Évát átszabják

Másnap reggel Steve bevitte Évát a klinikára, vasárnap már választ kapott kérdésére, hétfőn megcsinálják a vizsgálatokat, és kedden operálják.

A főnővér elhelyezte egy egyágyas kórterembe, ami inkább hasonlított egy szállodai szobához. Hozott kórházi pizsamát, meg papucsot és megkérte, hogy öltözzön át, a pizsama alatt nem maradhat saját ruha rajta. Könnyű szatén pizsama volt, nagyon elegáns, mondhatni szexi, és vadonatúj. Steve még otthon elmondta, hogy minden beteg új pizsamát és papucsot kap, ami az ő tulajdona marad. Akinek többször kell cserélni, az egy egész készletet vihet haza. Mire átöltözött, és elpakolta a dolgait, jött a főnővér és elkísérte az orvoshoz.

A fiatal legfeljebb harmincéves orvos bemutatkozott neki, leült a számítógépéhez, Évát szembeültette, és kikérdezte. Olyan kérdéseket tett fel, amit a felvételekor még nem rögzítettek a számítógépes rendszerben. Azután rámutatott a paravánra, és kérte, hogy vetkőzzön le meztelenre. Amikor a lány az orvos elé állt, az körbejárta, megemelte az állát, a karjait, megtapogatta a hónalját. Megemelte a melleit, és elengedte, hogy lássa, mennyire rugalmas, utána mindkettőt több helyen megnyomkodta. Ezután alaposan végigtapogatta a hasát, a derekát, csípőjét, fenekét. Végignyomkodta a combját, és a lábszárát. Éva úgy érezte, mintha egy vak ember akarná a testét megismerni. Az is feltűnt neki, hogy az orvos szeme többször visszatévedt a mellére. Miután felvette a pizsamáját, a doki szembeültette magával, és elmondta véleményét, a műtét lefolyását, és az utána szükséges tudnivalókat.

• Kisasszony, ön deréktól felfelé gyönyörű.
• De lefelé épp az ellenkezője.
• Ne aggódjon, istennőt csinálok magából.
• Ha ezt valóban megteszi, én örökre hálás leszek önnek.
• Na, ezt a részét majd megbeszéljük, ha teljesen felépült. Emlékeztetni fogom erre a felelőtlen kijelentésére. De térjünk a tennivalókra. Ma minden vizsgálatot elvégeznek a kollégák, és holnap reggel önnel kezdem a műtétjeimet. Csinálunk egy alapos zsírleszívást deréktól lefelé mindenhol. Utána több helyen megfaragom. Az egész beavatkozást három óra alatt megcsináljuk, addig ön végig altatásban lesz. Egy hétig marad a klinikán, és lehet, hogy ez alatt még csinálunk kisebb korrekciókat, azokat már helyi érzéstelenítéssel. Utána otthon még egy hét lábadozás vár önre, addigra a sebek lényegében beforrnak. Két hét után kezdhet dolgozni, és ha minden rendben egy hónap után teljesen felgyógyul. De mától számított két hónapig a nehéz fizikai megterheléseket kerülnie kell. Kap majd egy tájékoztatót, abban mindezek részletesen szerepelnek. Amíg a klinikán van, minden nap megvizsgálom, a továbbiakat megbeszéljük az elbocsátásakor. Most kérem, hogy balra a harmadik ajtónál jelentkezzen az altató orvosnál. És ne izguljon ez nekem rutinműtét, ígérem, hogy nagyon vigyázok magára. Amikor ma hazamegyek, hat óra körül, még benézek önhöz. Addig is viszontlátásra szép kisasszony.
• Jaj, doktor úr ne hozzon zavarba.
• Milyen édes, magát még zavarba lehet hozni? Ez tetszik nekem.

Éva beszélt az altató orvossal, napközben volt laborvizsgálat, szív ultrahang, több röntgenfelvétel deréktól lefelé és tüdőröntgen. Közben az étkezőben megebédelt. Olyan volt, mint egy elegáns gyorsétterem, bőséges választékkal. Teát, kávét, ásványvizet a betegek egész nap korlátlanul fogyaszthattak.

Fél hattól Éva már nézte az óráját, várta az orvost. Be kellett vallania magának, hogy tetszik neki a férfi. Nagyon sármos pasas, olyan amerikai spanyol arcvonásokkal, a fehér vászonnadrág, és ing alatt sportos testet lehet sejteni. Kicsit alacsonyabb nála, azon kívül, minden stimmel rajta. És milyen kedvesen flörtöl, biztosan ezt teszi minden női páciensével. A fenébe is, minek álmodozik róla, ez a férfi nem az ő kategóriája. Minden ujjára kap tíz bombázót, nem ilyen szimpla kis magyar lányra vágyik.

Bekapcsolta a TV-t, hogy elterelje a figyelmét. Nézett egy hírműsort, megint Magyarország volt az egyik vezető hír. Keresett egy filmcsatornát, inkább azt nézte. Már elmúlt hét óra, ez az orvos is csak szélhámoskodik, már régen hazament, biztosan elfelejtette az ígéretét. Nagyon kellemes filmet talált, már látta vagy tíz éve, de jól kikapcsolta a gondolatait. Nyolc óra előtt vége volt a filmnek, arra gondolt, hogy sétál egyet, és akkor kopogtak, megjelent a doki.

• Elnézést kisasszony, csak most szabadultam, de nem akartam hazamenni úgy, hogy ne beszéljek magával. Hogy van, ugye nem izgul?
• Hogy a fenébe ne izgulnék, még nem volt semmilyen műtétem.
• Nyugodjon meg, nekem már rengeteg volt.
• A sziké másik oldalán én sem izgulnék.
• Kitűnő humora van, ezt délelőtt is megfigyeltem.
• Számtalan jó tulajdonságaim egyike.
• Maga tetszik nekem, szeretem a magabiztos nőket.
• Doktor úr, ön minden női páciensének így udvarol?
• Csakis a kivételezetteknek, és maga a legkivételezettebb.
• Ne hozzon zavarba! Egyébként nem kéne már hazamennie?
• Ha el akar küldeni, már itt sem vagyok.
• Dehogy akarom, nagyon jó, hogy bejött hozzám, csak nem szeretném, ha miattam várnák otthon.
• Jaj, de rafinált. Miért nem kérdez rá egyenesen, hogy vár e rám a családom?
• Most, hogy mondja, tényleg ezt kellett volna tennem. Egyenesen direktben azt mondani: hé, doki, van valakid, mert én ki akarok kezdeni veled. Csak viccnek szántam, ne vegye komolyan.
• Egy picit szeretném komolyan venni, ezért válaszolok. Az én munkám mellett nehéz tartós kapcsolatot kialakítani.
• Akkor bolondok az amerikai nők. Vagy még nem találta meg az igazit.
• Látja, ez valószínű. És nem is kerestem soha. Úgy gondoltam, ha az úr azt akarja, majd ad egy jelet, hogy tudjam, rátaláltam.
• Ezek szerint maga vallásos.
• Attól függ, hogy mit tekint annak. Nem járok templomba, de hiszem, hogy valahol van egy magasabb rendű értelem, aki, vagy ami a sorsunkat irányítja. És maga vallásos?
• Még annyira sem, mint ön. Az én szüleimet a kommunizmus ateistának nevelte, így én is az lettem.
• És akkor miben hisz?
• A képességeimben, az eszemben, az emberi tisztességben, a szeretetben, és a feltétel nélküli szerelemben.
• Az első kettőt nyilván jól ismeri, az eddigi beszélgetésünkből én is úgy érzem, hogy azokra nyugodtan támaszkodhat. És mi van a többivel?
• Én mindenkivel tisztességes vagyok, és el is várom ugyanezt mindenkitől. Akitől megkapom, az a barátom, mások iránt közömbös vagyok. A szeretetet sokat gyakorlom, cserébe sokat is kapok. Például a szüleimtől, a barátaimtól. A feltétel nélküli szerelemről meg azt gondolom, hogy az ember életében csak nagyon ritkán adatik meg, legtöbb embernél csak egyszer, van, akinél soha. De úgy hiszem, hogy ez a világ legnagyobb adománya. És kiéreztem a kérdéséből az enyhe kíváncsiságot, ezért elárulom, még előtte vagyok.
• Még nagyon sok mindent szeretnék megtudni önről, de holnap is van nap, muszáj pihennem, magának is ezt ajánlom. És ne féljen, nagyon vigyázok magára. Majd meglátja, amit holnap ad, csekély ár azért, amit cserébe kap. Maga most is gyönyörű, de egy hónap múlva tökéletes lesz.
• Maga mindig olyanokat mond, hogy belepirulok.
• Ez azt jelenti, hogy egészséges a lelke. És ez talán még fontosabb, mint a szépség. Jó éjszakát kislány, és álmodjon valami nagyon szépről.
• Garantálom, hogy így lesz. Önnek is szép álmokat.

Éjjel Éva valóban nagyon szépet álmodott. Dimbes-dombos tájon volt, a háttérben magasabb hegyek. A dombokon smaragdzöld gyep, a hegyeken sűrű áthatolhatatlan erdők. Két domb között látszott az égszínkék tenger. Ő a dombok közötti mezőn volt, körülötte milliónyi sokszínű mezei virág, az égen színes felhőcsíkok úsztak, közben finom tömény virágillat lengte körül. Hanyatt feküdt a virágok között, és amikor oldalra fordult, ott feküdt mellette a doki, feje a könyökén támaszkodó kezében, nézte őt, és mosolygott. Reggel hét órakor ébredt, és az álomra kristálytisztán emlékezett. Hosszú idő után először végig aludta az éjszakát.

Megvolt a műtét, utána órákig volt félig kába állapotban, délután négy órakor tisztult ki teljesen, de nagyon gyenge volt. A szobában ott ült Esther, és egy könyvet olvasott. Azt hitte, most nem jön ki hang a torkán, de azért megpróbálta.

• Mióta vagy itt?
• Egy órája, Steve mondta, hogy nem érdemes korábban idejönni, mert nem leszel még használható állapotban.
• És mit tudsz a műtétről?
• Beszéltem az orvosoddal, azt mondta, minden rendben volt. Te, az a pasas úgy beszélt rólad, szerintem beléd esett.
• Hát még én.
• Ne mondd, illetve mond, mi történt!
• Semmi különös, az este sokáig beszélgettünk, és olyan aranyos volt. Aztán róla álmodtam.
• Nahát, szerelem első látásra?
• Nem tudom, de olyan jó lenne majd összejönni vele, ha ezen az egészen túl leszek.
• Ő biztos benne lesz, szerintem nagyon tetszel neki.
• Bár igazad lenne.
• Mit tudsz róla, szingli?
• Komoly kapcsolata nincs. De biztos van barátnője, talán több is.
• Akarsz valamit enni? Hoztam neked mindenfélét, ma még nem ettél semmit.
• Nem vagyok éhes, tedd be a hűtőbe. Miket hoztál?
• Csirke becsinált leves, brokkolis csirkemell, és somlói galuska.
• Ne szórakozz, a somlóit ki csinálta?
• Természetesen én.
• Hát akkor azt muszáj megkóstolni. Ha olyan mit Wellingtonban, a nagymamád büszke lehet rád.
• Itt van az egész, annyit egyél, amennyi jól esik.
• Figyelj, ne hozzatok be kaját, nagyon jó itt az étterem.
• Ne aggódj, most azért hoztam, mert operáltak, tudtam, hogy ma nem ebédelsz, de holnap már csak egy közönséges beteg leszel.
• Mi újság a cégnél?
• Jól mennek a dolgok. A bostoni területi vezető akkor jön majd, ha már munkaképes leszel, és együtt tanítalak benneteket. Addigra John hazamegy, még meggondolom, hogy helyet cseréljünk e veled, attól függ, milyen a pasi.
• Ha a dokit becserkészhetem, nem érdekel a kolléga.
• És mint végszóra, megérkezett Éva orvosa.
• Elnézést hölgyeim, majd később visszajövök.
• Még tíz percet kérek doktor úr, mindjárt itt van a vőlegényem, csak üdvözli a barátnőmet, és már megyünk is.
• Magának vőlegénye van? Akkor megint lecsúsztam egy gyönyörű nőről.
• Maga csak foglalkozzon a betegével. Ha jó munkát végzett, egy hónap múlva már ő is tetőtől talpig gyönyörű lesz.
• Meghiszem azt, igyekeztem a maximumot kihozni magamból. Már csak azért is, mert nem szeretném, ha a nagybátyja kirúgna.
• Szóval nem Éva miatt tette, hanem pozícióféltésből.
• Hogy tudott ilyen gyorsan kiismerni?

Közben megérkezett John, és a doki visszavonult. Tíz percet beszélgettek hármasban, és amikor az orvos a folyosón látta, hogy a fiatal párt elmegy, azonnal bement betegéhez.

• Hogy van az én legfontosabb betegem?
• Köszönöm, jól vagyok, de nem hiszem, hogy ez komolyan érdekelné önt, az előbb még a barátnőmmel flörtölt.
• Minden betegem hogyléte komolyan érdekel, az öné különösen.

Még egy kicsit csipkedték egymást, azután elkezdtek komolyan beszélgetni. Éva érezte, hogy orvosa valóban szeretné segíteni az ő gyógyulását. Tanácsokat adott neki, törődik azzal, hogy minél kevesebb fájdalma legyen a gyógyulás ideje alatt. Ezen a napon több mint két órát ült betege ágya mellett, nyilvánvaló, hogy ez több mint az orvosnak a betege iránti együttérzése. Kifaggatta a lányt új-zélandi élményeiről, és Magyarországról, hogy elterelje a figyelmét a problémáiról. Amikor látta, hogy Éva már fáradt, elköszönt, és az ügyeletes nővérnek külön felhívta a figyelmét, hogy éjszaka többször nézzen rá, ha kell, adjon neki altatót.

Másnap reggel az orvos első útja Évához vezetett. A lány már fenn volt, sétálgatott a szobájában, a fekvés és az ülés nehezére esett.

• Jó reggelt szép kisasszony, hogy telt az éjszaka?
• Jó reggelt doktor úr, milyen kedves, hogy velem kezdi a napját.
• Ez számomra természetes, kedvelem a társaságát, mint azt bizonyára észrevette.
• Igen nem lehet nem észrevenni. Már visszahallottam, hogy a nővéreknek is feltűnt ez a szokatlan törődés. Egyébként én is örülök, ha itt van velem, nagyon jó önnel beszélgetni.
• Csak ennyi?
• Nagyon jól tudja, hogy nem csak ennyi.
• Na, ez jólesett, mindjárt szebben indul a napom. De még egyszer megkérdezem, milyen volt az éjszakája?
• Nagyobb bajok nélkül túléltem. De nem volt olyan szép álmom, mint előző éjjel.
• Na, meséljen a szép álmáról.
• Nem lehet, túl személyes. Ha megérdemli, majd egyszer elmesélem.
• Mindent megteszek, hogy érdemes legyek rá. Most mennem kell, fél óra múlva jöjjön a szobámba, megnézem, hogy mi van a kötések alatt. Ha lesz időm, napközben még benézek, de az esti beszélgetésünkhöz ragaszkodom.
• Egész nap az tart életben, hogy várom az estét. Remélem, ez segíti a gyógyulásomat.
• Egészen biztos, eltereli a figyelmét a fájdalmairól, akkor fél óra múlva várom.

Éva sebei teljesen rendben voltak. Az orvos már látta, hogy kell csinálni egy kis korrekciót, de a lánynak nem mondta. Felesleges, hogy idegesítse magát. Két nap múlva megcsinálja, addig csak gyógyulgasson.

Steve naponta kétszer néhány percre bement Évához, és délután meglátogatta Elisa és Mary is. Az egész család olyan kedves hozzá, mintha ő is családtag lenne. Virágot hoztak neki, ételt és italt nem, tudták, hogy az étkeztetés a klinikán első osztályú.

Amióta Steve átvette az intézetet a korábbi mentorától, kényesen vigyáz arra, hogy a betegei mindennel tökéletesen elégedettek legyenek. Nem hiába tartják a városban a legjobb magánklinikának. Ez a nagy odafigyelés a betegek számában, és a bevételben is meglátszik.

Hosszú előjegyzési listájuk van, Éva csak azért jutott be azonnal, mert Esther kihízelegte azt Steve-től. A férfi gyerekkora óta imádja a lányt, mintha a sajátja lenne. Úgy is viselkednek a gyerekeivel, mint a legjobb testvérek. Már kiskorukban is úgy lógtak egymáson Berryvel, mint a szerelmesek. És ahogy Mary felnőtt, elkezdte utánozni Esthert, ő lett a nagy példakép. Most, mint hab a tortán, belépett a képbe Zoe is. A két nő nagyon jó hatással van a lányukra. Steve boldog ember. Sikeres a munkájában, még mindig szerelmes a feleségébe, csodás, gyönyörű gyermekei vannak. Korán elvesztette a családját, de kapott egy másikat. Neje ikertestvére Jade imádnivaló sógornő. Férje a legjobb barátja, mióta megismerték egymást, és ott vannak Michael szülei, akik úgy szeretik őt, mintha a saját fiuk lenne.

A két nőhöz később csatlakozott Berry, aki ragaszkodott hozzá, hogy mutassa meg agyonkötözött fenekét és lábait.

• Szeretném folyamatában látni, hogy lesz a rút kis kacsából egy ragyogó hercegnő.
• Jaj, kisfiam, te aztán tudsz udvarolni.
• Hagyd Jade, ha nem lenne Zoe, erre a megjegyzésére most a karjai közé omlanék. Olyan szexi, hogy rút kis kacsának tart.
• Istenem, micsoda perverz családom van. Anya ne csodálkozz, hogy így elfajzottam. Te meg Éva tisztára olyan vagy, mintha ebből az alomból keltél volna ki. - Mondta Mary.
• Nagyon köszönöm, ez azt jelenti, hogy befogadsz a családba?
• Naná, egy szélütöttel több, vagy kevesebb, mit számít.
• Hogy beszélsz te lány, miért lenne Éva szélütött?
• Na, hallod, aki ilyen műtétet vállal.
• Könnyen beszélsz te kis vakarcs. Neked megadta a teremtő, hogy minden tökéletes legyen rajtad. Nem tudod, mi az, amikor a férfiaknak kigúvad a szemük, ha meglátnak, és ha levetkőzöl, lebiggyed a szájuk széle.
• Jól van, csak irigykedek, hogy az összes jó pasit el fogod előlem szipkázni, ha felépülsz.
• Várj csak, beárullak Robertnél, hogy más pasikra ácsingózol.
• De én tagadni fogok. Mit gondolsz, kinek fog hinni?

Közben megérkezett Esther, Elisa és gyerekei magukra hagyták őket. A két barátnő egy órát beszélgettek, aztán jött John, kifaggatta Évát az állapotáról, és hazavitte Esthert.

Ahogy elmentek, megjelent a doki, mintha lesbe állt volna. Valójában csak téblábolt a folyosón, azt várta, mikor marad egyedül Éva. Több mint egy órát beszélgettek, ma az élet furcsa dolgai volt a téma. Többnyire a doki kérdezett, és Éva hosszasan fejtegetve gondolatait válaszolt neki. Nagyon szerette, hogy a férfi itt van a közelében, és olyan jó volt kipakolni elé a lelkét.

A hét napjai mindig így teltek, reggel a doki szobájában a műtéti sebek ellenőrzése, ebédig a szobájában lelkizés egyedül. Közben vizit Steve vezetésével, aki napközben még egyedül is benézett hozzá, mindig a legváratlanabb időben. Ebéd után a számítógép előtt ült, már ahogy ülni tudott, és készült a munkájára. Esther minden napra adott neki új feladatot, jelentések a project állásáról, gazdaságossági mutatók, szociológiai elemzések. Aztán jöttek új családjának tagjai, és amikor már mindenki elment, az esti lelket bizsergető beszélgetések a dokival.

A műtét után két nappal a reggeli szokásos ellenőrzésen tudta meg Éva, hogy most egy apróbb korrekciós beavatkozásra kerül sor.

• Most egy fél órát még szeretnék szabdalni magán, erre azért van szükség, hogy ha istennő lesz, ne lássák a kigúvadt szemű férfiak, hogy egy földi halandó beavatkozott a teremtő munkájába.
• Ezt tegnap miért nem mondta nekem?
• Nagyon gyorsan készen leszünk, altatni sem fogom, nem akartam az álmát elrontani.
• Jól van, mindegy, essünk túl rajta.
• Menjen be a kettes műtőbe, a lányok előkészítik, mindjárt én is jövök.

Valóban fél óráig tartott a műtét, helyi érzéstelenítéssel. Csak a fenekén kellett korrigálni. Az ápolónők bekötözték, ráadták a pizsamát, a betegszállító betolta a szobájába, és hason az ágyra fektette. Délben nem tudott lemenni az étterembe, ezért hoztak neki szendvicseket, egy tonhalast, és egy pulykásat kért. Az ápolónő a lelkére kötötte, ha kávé, üdítő kell neki, csengessen, ne kelljen fel. Most is bekötöttek egy katétert, mint a nagyműtétkor, ezt majd reggel kiveszik. Egész nap hason feküdt, néha kicsit fél oldalra fordult, hogy mozgassa a testét. Ez volt a legrosszabb a műtétben, az átlagosnál nagyobb, kemény mellei miatt ezt a pozíciót nem neki találták ki. Felhívta Esthert, szóljon mindenkinek, hogy ma nem fogadóképes, ne jöjjenek be hozzá. A nagyműtét után is olyan kellemetlen volt, hogy ő hason feküdt, és úgy beszélt a látogatóival. Steve természetesen megnézte, de a klinika vezetőjét mégsem tilthatta ki a szobájából. És az orvosát sem, persze őt nem is akarta. Kellett a közelsége, jó volt hallani a hangját, és érezni a jelenlétét. Ma öt óra előtt végzett, és kilencig vele maradt. Segített neki vacsorázni, és ma ő beszélt sokat, Éva inkább csak hallgatta.

Szombat és vasárnap is a klinikán volt, a doki reggel bejött, megvizsgálta, és ebédig beszélgettek Éva szobájában. Mindkét nap délután jött Steve és Elisa, később Esther és John. Berry és Mary ezen a hét végén Los Angelesben voltak. De szombat délután Emma és Sam is meglátogatta. Az egész család befogadta, mintha mindig is ide tartozott volna.